Archívum

DRÁMÁS FOGLALKOZÁS

„Ismerd meg önmagad!” – Állítólag ez állt a delphoi jósda homlokzatán.
Évszázadok óta hirdetik kőtáblák, újságok, internetes weboldalak, mi mégsem jutottunk ebben a témában tovább. Vagy igen? Hogyan ismerjük meg önmagunkat? ÉS MÁSOKAT?
Jó kérdés!
Drámás jellegű előadás (tanítási dráma), drámás konvenciók felhasználásával és interaktívan vonja be a fiatalokat a játékokba.
A foglalkozás különböző drámás szabályjátékokon és konvenciókon keresztüljut el a céljáig: Egy fiktív karakter másoktól való különbözőségeinek, személyiségjegyeinek, helyzetének feltárása után megvizsgáljuk, milyen viszonyulásokkal találkozhat a világban.

A Motiváció Műhely Mentortársas című társasjátéka és Holczer Veronika naplója alapján.
„Az én vízióm egy a maitól eltérő, másfaja iskolarendszer. Ami ötvözi az iskolát és a tanodát. Ami olyan hely, ahol fontos a gyerek öröme, motivációja. Ahol megtanulhatja mindazt, amit a család nem örökít át neki. Olyan hely, ahol tudomásul veszik a szociális helyzetből adódó nehézségeket és ahova nem kell felszerelést vinni. Mert itt kap ceruzát, füzetet, tornacipőt. És
nem kell hazavinni a házi feladatot, mert a pedagógusok tudják, hogy ahol nincs villany, személyes élettér, nyugodt sarok, ott nem készül házi feladat sosem. Nem várnak hát el olyat, ami nyilvánvalóan nem teljesíthető.” L. Ritók Nóra

Van egy párhuzamos valóság tőlünk karnyújtásnyira. Itt van a szomszédban, mégis mintha egy másik bolygón lennénk. Ez az előadás egy szimulátor. Aki beleül, azt elvisszük a falusi mélyszegénység világába. Játsszuk le társasjátékként, oké? Élj túl egy hónapot, próbálj meg kijönni a segélyekből, lássuk, neked sikerülne-e? Persze ez csak egy játék. Aludj jól, szép álmokat!

HÁROMSZEREPLŐS, NÉGYFIGURÁS KAMARAJÁTÉK
Mi köt meg, ki köt magához? Hogyan indulhat el egy fiatal, ha “marasztalják”. Valóban “Másodszor szót se szól, ki egyszer is/Behódolt már a csattanó tenyérnek”٭, pedig “utat téveszt ki e.l sem indult, akit otthon tart egy kapcsolat”٭٭. Higgyünk-e annak, aki így beszél: “Nem tudsz te meglenni nélkülem”

A 14 éves Balázsnak két szenvedélye van: a zene és a galambászat. Anya hegedűművész. Apa zenetanár. Nem kérdés, hogy Balázsból is zenész lesz. De a tehetséget ápolni kell, az álmainkért dolgozni kell. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. De akkor ki röpteti a galambokat?

A Tenyészdúc a tehetség és az ezzel járó felelősség kérdéseivel foglalkozik egy család történetén keresztül. Mire kötelez a tehetségem? Hol érnek véget a szülők elvárásai és hol kezdődnek a saját vágyaim? Mennyire befolyásolnak a családi minták a döntéseimben?

„Előre megrágott olvasmány-granulátummal etetnek?! Hol itt a szabad akarat?” Lucifer, a Madáchból