„Elszáll a remény, és szerény a hit, hogy, kit taposol éppen ébren van-e még. Rég nem ég már az egész, de káosztól perzsel a lég! Még van esélyem baszki, fasz kivan, de közel a kapum, nem kamu… Borzalmasan kevés itt a levegő.”
Balkán
bővebben
Ibusár
Nincs más, mint egy életre kelt gyerekszoba a felnőtt lét küszöbén túlról. A mindennapok képzelt baldachinja alatt. Két lépéssel a már előtt és két lépéssel a még után. Három lány, akik játszanak magukról, meg Jolikáról. Picit erről, picit arról. Főként: Magunkról!
Szól a kakas már
Szól a kakas már egy haszid történet, egy „purim” játék. Ebben, mint a keresztény misztériumjátékokban a föld és a menny összeér; Lucifer a bukott angyal hírét veszi, hogy Nyírkállóban elterjedt a hír a zsidók között, hogy megérkezik a Messiás, méghozzá az ő városukba.
ECHTEMAGYAR
Az előadást a történelemtudomány három fő kérdése dramatizálja: Mi történt? Miért történt? Hogyan történt? Valamint mélyítik a történelemfilozófia kérdései: Mi az értelme a történelmi változásoknak?Mutat-e irányt a történelem (a tökéletesedés v. a hanyatlás felé)? Vannak-e törvények, összefüggések? Mit jelent az, hogy az ember történelmi lény, vagy csak magyar?
A bogyósgyümölcskertész fia
A BOGYÓSGYÜMÖLCSKERTÉSZ FIA
A történet a hetvenes évek elején indul, s a nyolcvanas években ér véget. Egy vidéki fiú, afféle mesehősként elhatározza, hogy felmegy a fővárosba, rockzenész lesz. Milyen események alakítják ennek a fiúnak az életét? Kamasztörténet, s egyben egy kor összegzése is a játék. Humor könnyíti és tragédia súlyosbítja egy órás színdarabunkat. A felnőtté válásról is szól történetünk arról, milyen mocsok nehéz. Ráadásul ez a bogyósgyümölcskertész fia nem volt egy rossz szándékú gyerek, sőt alapvetően mindig jót akart.
„Na most ilyenekről szól ez a darab. És lehet rajta nevetni, még az ember könnye is kicsordul tőle. Vagy azért, mert sírni kell.” Háy János