"Nem hagyott sok marhát, földet és kincseket, Nem az örökségen civódó gyermeket: De kivel nem ér föl egész világ ökre: Dicső híre-neve fennmaradt örökre." Arany János elbeszélő költeményének e záró sorai indították el az alkotók fantáziáját, hogy Toldi Miklós alakját, sanyarú sorsát és felemelkedését színpadi alakokban megfogalmazva mutassa meg a mai általános iskolásoknak. Úgy gondoljuk, a dicsőséghez vezető út az, ami a színházban érdekes, az a számtalan konfliktus, azok a kalandok, melyek egy embert kiemelnek a többi ember közül. Toldi Miklóst, a félárva, apa nélkül nevelkedő fiút, akinek testi erejére, ügyességére − s talán tisztaságára − György bátyja féltékeny, Miklóst, az embert szeretnénk megmutatni. Azt az embert, aki esendő, aki túlságosan is jóhiszemű, aki hirtelen haragú és ezért bűnbe esik; a fiút, aki nagyon tud szeretni, s aki nem áll bosszút bátyján, bár tehetné; akit megindít a fiait elveszített özvegy könnye, s aki a váratlan kapott apanázsból bizony jól felönt a garatra... Ellentmondásos, vívódó ember ez a Toldi Miklós, mint mindannyian, de bűnének megvallásával és vitézségével kiérdemli azt a királyi kegyet, amely kiemeli félparaszti helyzetéből. Az a már-már népmesei világ elevenedik meg a színpadon, amelyen mindannyian nevelkedtünk, s melynek örök naivitása magyarok nemzedékeinek erkölcsét alakította. Alkotók: Keresztény Tamás, Győri Bianka, Tóth Zoltán Színész, és játékmester: Keresztény Tamás Az előadás interaktív játékokra épül, és a 10-12 éves korosztálynak készült.