Kocsis Zsófia

„96 januárban születtem a fővárosban. Majd egy kis városban, Dombóváron éltem hosszabb ideig. Körülbelül négy éves koromban jött az első ötlet, hogy mi leszek ha nagy leszek. Nyelvész! 12 nyelven fogok beszélni. Ebből az egyiket azonnal el is sajátítottam, mert azt a nyelvet én találtam ki. Sajnos hamar rájöttem, hogy ezt senki se érti rajtam kívül, ezért hamar túl tettem magam ezen. Utána 12 hangszeren akartam megtanulni játszani. Az első sikerült is. Hegedű. Aztán már nem is akartam zenész lenni. Majd Pécsre kerültem és a Művészeti dráma tagozatán végeztem. És újra költöztem, Pestre. Ott elvégeztem a KIMI-t. Egy bábszínész és egy színész papírral. Megszereztem a második hangszeremet, egy ukulelét. Időközben önkéntes lettem egy kis mélyszegénységben élő faluban, Bódvalenkén. Szeptemberben vissza költöztem Pécsre, vettem egy szájharmonikát, felcipeltem kis életem egy harmadik emeleti lakásba és most itt vagyok.”